Table of Contents
A német kormánykoalíció harmadik energetikai csomagjának jól hangzó címe mögött jól kommunikálható szociális intézkedések (közvetlen kifizetések), valamint rendkívül kemény harcokat ígérő piaci kezdeményezések állnak.
A német kormánykoalíció három tagja, az SPD, az FDP és a Zöldek 2022. szeptember 3-án megtartott, egész éjszakán át tartó ülésén elfogadta a hangzatos „Deutschland steht zusammen. Maßnahmenpaket des Bundes zur Sicherung einer bezahlbaren Energieversorgung und zur Stärkung der Einkommen” (Németország együtt áll ki. Szövetségi intézkedéscsomag a megfizethető energiaellátás biztosítására és a jövedelmek megerősítésére) című határozat-csomagot. A csomag minden elemére a jelen cikkben nem térünk ki (a szociális csomag-elemekre vonatkozóan bőséges sajtóvisszhang áll rendelkezésre), azonban górcső alá vennénk az energiapiac jövőbeni szabályozásával kapcsolatos, a dokumentumban szereplő információkat és kezdeményezéseket.
A csomag ebben a tekintetben elsősorban az elmúlt hetekben súlyos anomáliákat mutató villamosenergia-piacot veszi célba, mint lakossági, mind pedig általános piaci szinten.
A lakosság, valamint a kis-és középvállalkozások egy része számára a legjelentősebb jelzés, hogy az "alapfogyasztásra" a jövőben kedvezményes árat kell alkalmazni. A jelenleg közzétett információkból nem derül ki egyértelműen, hogy az alapfogyasztást milyen mértékben és milyen módszerrel határoznák meg – és az sem, hogy a kedvezményes ár milyen összegben lenne meghatározva. A kedvezményes mennyiségen felüli további fogyasztás esetén az ár már nem lenne korlátozva – tehát a módszer a magyar rendszertől eltérően nem két meghatározott, fix ársávval dolgozik, hanem egy meghatározott ársáv felett már teljesen piaci árak érvényesülnének.
Az áramár korlátozásán túl a kormány a 2023. január 1-től alkalmazandó hálózati díj emeléseket is korlátozná, valamint a szintén ekkor esedékes CO2 ellenérték emelést is elhalasztaná egy évvel – amivel eltolná a következő emelési lépéseket is, 2024-ben és 2025-ben is egy-egy évvel.
A szövetségi kormánykoalíció az áramár-féket az energiavállalatok nyereségének lefölözésével akarja finanszírozni.
"Először európai szinten próbáljuk meg, és ha ez nem működik, akkor nemzeti szinten" - mondta Omid Nouripour, a Zöldek vezetője.
A lefölözés pontos módszere nem ismert, de az egyik lehetséges megoldás a magyar kormány által is alkalmazott extraprofit-adó. A dokumentum azonban más helyütt utal arra, hogy a lefölözés során figyelembe vehetik az egyes termelő egységek önköltségi szintjét is:
„Az energiavállalatok számos erőműve tekintetében a termelés költségei nagyrészt állandóak. Ennek ellenére az úgynevezett villamosenergia-piaci konstrukciónak köszönhetően a jelenleg igen magas piaci árat kapják az olcsón megtermelt villamos energiáért. A magas gázárak a villamosenergia-árakat is felhajtják. Ennek az az oka, hogy minden esetben az elérhető legmagasabb ár határozza meg az összes energiatermelési típus árát. Ennek eredményeként számos energiavállalat jelenleg "váratlan nyereségként" jelentős többletbevételre tesz szert. A lehetőségek és kockázatok közötti egyensúly, amely a szociális piacgazdaság számára fontos, itt már nem megfelelő”.
A közzétett határozatban a konkrét módszer kapcsán kevés szerepel:
"Ezenkívül európai szinten tárgyalják az energiavállalatok váratlan nyereségének lefölözési lehetőségeit, amelyek a jelenlegi piaci helyzetben jóval meghaladják az európai villamosenergia-piac kialakítása miatt szokásos hozamokat. Ide tartoznak különösen a különösen nyereséges villamosenergia-termelők bevételi vagy árplafonjai."
A lefölözéssel létrejövő bevételeket a német kormánykoalíció egyfajta európai áramár-dotációra szeretné felhasználni, valamint a tőzsdei áramkereskedelem tekintetében is valamiféle nyereség-korlátozást vezetne be:
„A váratlan nyereség részleges lefölözése pénzügyi mozgásteret teremt, amelyet kifejezetten az európai fogyasztók terheinek enyhítésére kell felhasználni. Németországban ez az EEG-illeték infrastruktúráján alapulhat. Ebből a célból az azonnali piacon a bevételekre vonatkozóan maximális értéket állapítanak meg. A nagykereskedelmi ár és a bevételi plafon közötti különbözetet az elosztóhálózat-üzemeltetőnek kell átutalni. Ez korlátozza a váratlan nyereséget. Az adminisztratív feldolgozáshoz az EEG-támogatásból származó, már kialakított fizetési csatornák használhatók (kvázi "az EEG-járulék fordított csatornája").
Hogy ez hogyan lenne lehetséges az EU jelenlegi jogrendszerének keretein belül, ahhoz a dokumentumban megfogalmazott elképzelések még túlságosan általánosak – de az
biztos, hogy ez számos piaci szereplő érdekeit súlyosan sérteni fogja.
Nehezen elképzelhető például, hogy a jelenleg rendkívül jövedelmező energiapiaci pozíciókat felvett befektetők önként lemondanak majd a nyereségük jelentős részéről, vagy hogy az alacsony folyó változó költségekkel dolgozó megújuló energiatermelők készek lesznek elfogadni, hogy lényegesen alacsonyabb legyen az általuk termelt áram ára, mint a kőszén- vagy gázerőművekben sokszorosan magasabb károsanyag-kibocsátással megtermelt áramé.
A német koalíció szerint ezen túl
meg kell akadályozni, hogy a számláikat kifizetni nem tudó fogyasztókat kikapcsolják az áramszolgáltatásból.
Ez a fogyasztók számára jó hír, azonban tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen intézkedések esetén jelentősen megnő a nem fizető ügyfelek aránya azok között is, akik számára a számlák kifizetése nem feltétlenül lenne lehetetlen – így jelentős nyomás alá helyezve a szolgáltatók amúgy is megterhelt finanszírozását, valamint behajtási részlegeit. Ezek számára így csak a bírósági behajtási utak maradnak, ami pedig a bíróságokra helyez jelentős plusz ügyterhet – lassítva más eljárásokat, közép- és hosszú távon is.
A dokumentum számos, a német lakosságot anyagilag közvetlenül érintő támogatásra vonatkozóan is tartalmaz adatokat – de a gáz- és villamos energia piacra ezek valószínűleg kevés közvetlen hatással lesznek, legfeljebb a német inflációs és államháztartási számadatokban mutatnak majd hatásokat.
A végére érve a dokumentumnak, nem csak az tűnik nagyon fontosnak, ami benne van, hanem az is, hogy mi nincs benne.
Egyetlen szó sem esik benne a német atomerőművek jövőbeni sorsáról
– ami egyfajta győzelem a Zöldek, mint politikai párt számára, azonban súlyos kockázatokat jelent a német, és áttételesen az egész európai villamosenergia hálózat számára. A Zöldek több alapszervezete is az október közepén esedékes kongresszusukon akarja ezt a témát megtárgyalni – akkorra azonban lehet, hogy már késő lesz, mert a tovább üzemeltetéshez szükséges feltételek megteremtése nem megy egyik napról a másikra.
(Muraközi Gergely cikke)
