Franciaország és Németország viszonya kétségtelenül kulcsfontosságú Európa múltja, jelene és jövője szempontjából. Európa két vezető állama 1870. és 1945. között háromszor borította lángba a kontinenst – először csak közvetlen környezetüket (1870-71), másodszorra (1914-18) és harmadszorra (1939-45) pedig az egész világot. A két egykor halálos ellenségnek a harmadik háborút, a második világégést követően sikerült kellő bölcsességgel, belátással és politikai akarattal először egymás mellett élést, majd együttműködést kialakítania, aminek végeredményét ma úgy ismerjük, hogy Európai Unió. Az utóbbi hónapokban azonban egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek a két ország viszonyáról.
Bár 2022. február 24-e óta még alig 9 hónap telt el, kétségtelen, hogy ez a nap ugyanolyan súllyal fog szerepelni az európai történelemkönyvekben, mint 1914. június 28. vagy 1939. szeptember 1. Az európai politika szereplői által evidenciaként kezelt bizonyosság, miszerint a XXI. század Európájában már nem lehetséges nyílt támadó háború, szertefoszlott, és vele együtt megrendülni látszanak más evidenciák is.
Egy képzeletbeli újságolvasó, aki utoljára 2022. február 23-án nyitotta ki kedvenc lapját, nem ismerne rá a mostani szalagcímekre, még akkor sem, ha nem az Ukrajnában zajló harcokról vagy az azokat kísérő emberi nyomorúságról lenne szó. Az európai ügyekben kicsit is tájékozott képzeletbeli főhős ugyanis ilyen cikkekkel találkozna:
){kind=link}