Table of Contents
A Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) az orosz-ukrán háború kitörése óta a nemzetközi szintű figyelem központjában áll. A létesítmény és szűkebb környezete elleni felsorolhatatlanul sok incidens, fegyveres támadás, a katonai megszállással együtt járó minden elképzelhető nehézség veszélyezteti az erőmű biztonságos üzemeltetését. (Ezekről beszámoltunk a „Hogyan lopjunk villamosenergia rendszert” című sorozatunkban is, például itt, itt, és itt) Bár úgy látszik, hogy az aggodalmak megszűnhettek egy esetleges hűtővíz ellátással kapcsolatos veszélyeztetés miatt, továbbra is állandó probléma az erőmű villamoshálózati kapcsolatának időről időre történő megszűnése.
Különösen tragikus és veszélyes, hogy a személyzettel szemben a korábbi atrocitások nem szűntek meg. Sőt, mintha a megszállók a pokol újabb bugyrait nyitogatnák.
Korábban feltettük azt a kérdést, hogy vajon mi lehet Oroszország valódi szándéka a létesítménnyel? Meddig hajlandó elmenni?
Nagyon úgy tűnik, hogy a végső cél továbbra is az, hogy a ROSATOM átvegye a létesítmény totális irányítását. Eddig is komoly – de csak részben sikeres – erőfeszítéseket tettek az ukrán személyzet „átállítására”, amely nem várt fogadtatásban részesítette a „felszabadító orosz csapatok” érkezését. Mivel a fenyegetések, ultimátumok mindeddig nem vezettek eredményre, a legújabb hírek szerint a „felszabadítók” szintet léptek.
Az orosz/szovjet/orosz történelemhez mindig is hozzátartozott a szenvedés. Nem sajnálták ezt az érzést a hadifoglyaiktól, a politikai internáltaktól, de tulajdonképpen általában az állampolgároktól sem. Nos, úgy tűnik, hogy ez most szó szerint is testközelbe került a ZNPP dolgozói számára is. Több, egymástól független forrás is arról számol be, hogy a dolgozókat időnként elhurcolják otthonaikból, vagy az erőműnél elhelyezett belépési ellenőrzési pontokon emelik ki, hogy a városon kívül létrehozott „biztonságos zónákban” bántalmazzák, megverjék őket. Az ilyen „kirándulásokról” visszatérő alkalmazottak kék, zöld és sárga zúzódásai tükrözik a „beszélgetések” „hangulatát.
Az eredetileg mintegy 11 ezer dolgozóból nagyjából 4600-an dolgoznak jelenleg is az erőműben. Eddig ebből a létszámból kb. 2600 embernél sikerült elérni, hogy aláírják a szerződést a ROSATOM-mal. A többiek egyelőre ellenállnak.
Máig kaptak határidőt, hogy aláírják a szerződést. Számukra kiút már nincs, az ukrán ellenőrzés alatt álló területekre vezető utakat lezárták.
Az atomerőművek üzemeltetői világszerte nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a szakszemélyzetet kipihent testi és pszichológiai kondícióban tartsák. Ehhez szervezett és önálló rekreációs lehetőségeket, pszichológiai támogatást és megfelelő munkakörnyezetet biztosítanak. Minderre azért van szükség, mert az üzemeltető személyzeten nagyon sok múlik: bizonyított, hogy az emberi tényező lényeges eleme a nukleáris biztonságnak!
Ez aztán az igazi orosz rulett…