A közösségi média ma a magyar lakosság egyik fő hírforrása, ami egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt. A 2024–2025-ös időszak platformhasználati trendjei azt mutatják, hogy a magyarok információfogyasztása tovább tolódik az online terek felé, különösen a fiatalabb generációknál. Facebook, YouTube, Instagram és egyre inkább TikTok – ezek azok a felületek, ahol a legtöbben találkoznak hírekkel, véleményekkel. Ez azért fontos, mert a dezinformáció terjesztői is jelen vannak ezeken a platformokon, ahol a felhasználók figyelme megoszlik a magánjellegű és a hírjellegű tartalmak között, ennek következtében kevésbé kritikusak.
Magyarországon a közösségi médiában megjelenő dezinformációk több csatornán keresztül is terjedhetnek. Ezek egyrészt olyan tartalmak, amelyek a hazai médiatér narratíváiban is megjelenhetnek – különösen, ha azok visszhangozzák az általánosan elterjedt nemzetközi álhírek egyes elemeit, vagy ha bizonyos narratívák kevésbé kerülnek árnyalt bemutatásra. Másrészt a közösségi médiában közvetlenül is jelen vannak olyan magyar nyelvű oldalak és csoportok, amelyek tartalmaikban oroszpárti narratívákat közvetítenek. E csoportok tevékenységei gyakran a nyilvánosság kevésbé szabályozott rétegeiben, zárt közösségekben, illetve alternatív platformokon jelennek meg.
A teljes anyag itt olvasható:
Árnyékban formált vélemények: Az orosz befolyásolás rejtett hálózata
Az orosz dezinformációs műveletek az elmúlt évtizedekben a globális geopolitika egyik legösszetettebb és legkifinomultabb fenyegetésévé váltak. Ezek a kampányok nem csupán az információs tér befolyásolására irányulnak, hanem mély társadalmi és politikai feszültségeket generálnak, aláássák a demokratikus intézményeket és gyengítik a közbizalmat.
Share this post