Kiszivárogtatták a kompetenciamérés rendszerének felhasználói adatait – 55 ezer rekord nyilvánosságra került
Az Oktatási Hivatal által működtetett Tehetségkapu rendszerből diákok, tanárok és hivatalnokok adatai szivárogtak ki – a közzétevő nyílt kritikát is megfogalmazott az oktatási rendszerrel szemben.
2025 március 26-án nyilvánosságra került, hogy illetéktelenek hozzáfértek a Tehetségkapu rendszer egyik központi adatbázisához és onnan jelentős mennyiségű felhasználói adatot szivárogtattak ki. Az incidens tényét az Oktatási Hivatal – mint a rendszer fenntartója – hivatalos közleményben még aznap megerősítette1.
A nyilvánosságra hozott állomány több mint 55 ezer felhasználói rekordot tartalmaz. Bár jelszavak nem kerültek nyilvánosságra, a fájlban megtalálhatók felhasználónevek, e-mail címek, teljes nevek, valamint a rendszer által generált egyedi felhasználói azonosítók. Az adatok között hivatalos e-mail címek – köztük kormányzati „gov.hu” végződésűek – is szerepelnek, ami tovább növeli az incidens súlyosságát.
A Tehetségkapu kiemelt szerepet tölt be a magyar oktatási rendszerben, melynek több ezer tanuló és több száz pedagógus, közintézményi alkalmazott található a regisztrált felhasználói között. A rendszer elsősorban a tehetséggondozást szolgálja, de országos jelentőségű funkciói révén a köznevelés egyik digitális pillére is.
Nézzük meg, mit is jelent ez a gyakorlatban, milyen szerepet tölt be a Tehetségkapu a mindennapokban. Továbbá azt is tekintsük át, hogy milyen adatok kerültek nyilvánosságra és ezek milyen veszélyt jelenthetnek az érintettekre nézve – különösen, ha fiatalokról, diákokról vagy intézményi felhasználókról van szó. És azt se felejtsük ki, ami jelenleg talán a legfontosabb, vagyis azt, hogy mit tehetnek, akik érintettek az incidensben, hogy csökkentsék a kockázatokat és megelőzzék a további visszaéléseket? A következőkben többek között ezeket tekintjük át.
A Tehetségkapu rendszere és jelentősége
A Tehetségkapu egy webalapú információs rendszer, amelyet az Oktatási Hivatal fejlesztett ki és működtet a Nemzeti Tehetség Program keretében. A 2016 óta működő portál elsődleges célja, hogy elősegítse a tehetséges diákok felismerését, fejlesztését és összekapcsolását a számukra elérhető tehetséggondozó programokkal. A rendszer ugyanakkor nemcsak a diákokat, hanem a pedagógusokat és intézményeket is támogatja: információval, regisztrációs lehetőséggel, eseményekhez, versenyekhez való csatlakozással.
A Tehetségkapu a következő funkciókat kínálja:
Online tehetségazonosító és -fejlesztő eszközök, négy tehetségterületen: téri-vizuális, auditív, logikai-matematikai és nyelvi.
Személyre szabott tehetségprofil, amely az elvégzett tesztek alapján készül.
Tehetséggondozó programok, versenyek és események gyűjtőhelye, ahová a tanulók és pedagógusok egyaránt csatlakozhatnak.
Mentorálási lehetőségek, a kiemelkedő tehetségek számára.
Intézményi regisztráció és együttműködés, amely lehetővé teszi az iskolák, szervezetek és mentorhálózatok közötti kapcsolattartást.
Kompetenciamérés és központi szerep
A portál kiemelt funkciója, hogy a Tehetségkapu felületén keresztül zajlanak az országos kompetenciamérések, amelyeket évente több tízezer tanuló tölt ki. E mérési eredmények nemcsak az iskolák belső visszajelzési rendszereiben bírnak súllyal, hanem országos szinten is jelentős befolyással bírnak az oktatáspolitikai döntésekre. Ez különösen érzékennyé teszi az adatrögzítés és -tárolás minőségét, valamint a rendszer megbízhatóságát.
Az Oktatási Hivatal hivatalos közlése szerint a mostani támadás a kompetenciamérés aktív időszaka alatt történt, de nem érintette magát a mérési rendszert és a tanulók adatai nem sérültek. A hivatal szerint a mérések zavartalanul zajlanak, “a támadás módjának feltárása megtörtént, az Oktatási Hivatal elnöke a szükséges hatósági és rendőrségi bejelentéseket megtette és az érintetteket értesítette”.
Előzmények: korábbi problémák
A rendszer működése az indulástól kezdve visszatérő kritikák tárgyát képezte.
2022-ben a Telex számolt be arról, hogy a digitális kompetenciamérésre való tesztelés során a rendszer működésképtelenné vált és sok diák nem tudott belépni a felületre.
Egy hónappal később – a hivatalos közlés szerint – terheléses támadás érte a portált.
Több sajtóorgánum foglalkozott a rendszer átláthatósági és technikai problémáival.
A Tehetségkapu így nem csupán egy online eszköz, hanem az oktatási digitális infrastruktúra egyik szimbóluma is lett – ahol a szakmai célok, a technológiai lehetőségek és a közbizalom kérdései metszik egymást.
Ezért különös figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a mostani adatszivárgást nyilvánosságra hozó közzétevő szimbolikus üzenetet is megfogalmazott: az adatcsomagot olyan kommentárral látta el, amely közvetlenül a kompetenciamérés rendszerének hiányosságaira utalt és nemcsak a technikai, hanem funkcionális vonatkozásban is.
A közzétételhez fűzött megjegyzések alapján a szivárogtatás így nem csupán az informatikai rendszerrel, hanem a digitális oktatáspolitika egészével szembeni kritikaként is értelmezhető. A bejegyzés nyelvezete informális, de üzenete világos: a fejlesztés minőségével, az átláthatósággal és az értékelési rendszerrel szembeni bizalom megingott. A történtek így nemcsak információbiztonsági, hanem oktatáspolitikai és társadalmi szempontból is fontos kérdéseket vetnek fel.
Hogyan kompomittálhatták a rendszert?
A rendszerbe történt jogosulatlan hozzáférés módjáról maga a közzétevő osztott meg részleteket. Állítása szerint az egyik háttérrendszeri API-végpontnál nem valósult meg a megfelelő jogosultsági ellenőrzés: egy újonnan létrehozott hitelesítési tokennel bármely felhasználó adatai lekérdezhetők voltak, pusztán azonosító (user ID) alapján.
A hibát a támadás óta kijavították az adatokat kiszivárogtató állítása alapján, aki - bevallása szerint - egyben a rendszer kompromittálója is.
Bár hivatalos megerősítés ezzel kapcsolatban nem történt, a leírás technikailag reális és rávilágít arra, hogy egyetlen szerepkör-ellenőrzési hiányosság is elegendő lehet a felhasználói adatok tömeges kinyeréséhez.
A kiszivárgott adatok
A kiszivárgott adatállomány egyértelműen (mint azt az Oktatási Hivatal is elismerte) a Tehetségkapu rendszer egyik központi adatbázisából származnak, amely a regisztrált felhasználók alapadatait tartalmazza. Az adatszivárgás több mint 55 ezer felhasználói rekordot érint, a közzétett állományban a következő mezők szerepelnek:
Felhasználónév
E-mail cím
Teljes név
Egyedi, növekményesen generált felhasználói azonosító (ID)
Felhasználói azonosítók és adatstruktúra
A közzétett rekordokban minden felhasználóhoz egy egyedi azonosító – úgynevezett felhasználói ID – tartozik. A legnagyobb azonosító értéke 72 ezer feletti, miközben az összes rekord száma ennél jóval kevesebb, nem sokkal több mint 55 ezer. Ez első ránézésre hiányos adatbázisra utalhat, de a kiszivárogtató szerint a teljes adatbázishoz hozzáfért és a különbség abból fakad, hogy időközben több felhasználói fiók törlésre került. Mivel az ID-k automatikusan sorszámozva jönnek létre, a törölt felhasználók helyei „lyukként” jelennek meg a számozásban.
E-mail címek és domain-minták
Az e-mail címek nagy többsége technikailag érvényes domaint tartalmaz, de néhány száz esetben formailag hibás bejegyzések is előfordulnak. A leggyakoribb végződések között megtalálhatók a nagy-, illetve a magyar felhasználók körében gyakran használt levelezőszolgáltatók (gmail.com, freemail.hu, citromail.hu), valamint számos intézményi és kormányzati domain, köztük gov.hu-s címek is. Ezek közül az Oktatási Hivatalhoz tartozó oh.gov.hu domain különösen gyakori.
Azonosíthatóságot növelő mintázatok
A kiszivárgott adatbázis részletes elemzése számos olyan mintázatra világított rá, amelyek tovább növelik a visszaélés lehetőségét – különösen, ha az adatok célzott támadásokhoz kerülnek felhasználásra.
Név-alapú e-mail címek aránya
Az adatok alapján több mint 16 000 felhasználó – a teljes állomány közel 30%-a – olyan e-mail címet adott meg, amely egyértelműen a saját nevére utal, például a vezeteknev.keresztnev@domain.hu formátumot követve.
Intézményi e-mail címek: gov.hu és oktatási domainek
A név-alapú e-mail címek közül:
Több mint 260 tartozik gov.hu végződésű, kormányzati szintű címhez,
Több mint 1 800 esetben pedig oktatási vagy közintézményi domain szerepel, például .edu.hu, .suli.hu, .iskola.hu, .klik.hu.
Ez megerősíti, hogy a személyes és intézményi szintű azonosíthatóság gyakran kéz a kézben jár és a rendszerbe történő regisztráció során nem történt meg a kellő szeparáció a privát és hivatalos használat között.
Felhasználónév és teljes név egyezése
A rekordok mintegy 2%-ában a felhasználónév és a megadott teljes név egyértelműen kapcsolódik egymáshoz – azaz ugyanazt vagy annak felismerhető változatát tartalmazzák. Ez alátámasztja, hogy sok esetben nem történt meg az ajánlott „anonimizálás” és a felhasználók – akár tudatos döntés, akár tájékozatlanság nyomán – nyílt azonosíthatósággal hozták létre fiókjukat.
Mindez a Tehetségkapu tájékoztatójában szereplők ellenére:
”Sem a felhasználónév, sem az e-mail cím esetében nem szükséges, hogy személyes adatot tartalmazzon, így például az Ön nevét. Felhasználónevet Ön szabadon választ, azonban tekintettel arra, hogy felhasználónevét a nem belépett felhasználók is láthatják, a lehetséges beazonosítás elkerülése érdekében javasoljuk, hogy olyan felhasználónevet válasszon, mely az Ön kilétére utaló információt nem tartalmaz.”
Adatvédelmi tudatosság hiánya
A Tehetségkapu adatkezelési tájékoztatója világosan javasolta, hogy a felhasználónév ne tartalmazzon azonosításra alkalmas információt, mivel az mások számára is látható lehet. A kiszivárgott adatok alapján azonban sokan nem éltek ezzel a lehetőséggel – vagy nem érdekelte őket, de nagyob a valószínűsége, hogy inkább azért, mert nem ismerték a kockázatokat, vagy mert nem kaptak kellő támogatást azok megértéséhez.
Társadalmi és intézményi kitettség
A kiszivárgott adatok alapján a Tehetségkapu felhasználói között elsősorban diákok, kisebb arányban pedagógusok, közalkalmazottak és más oktatási intézményekhez köthető szereplők találhatók. A rendszer célcsoportjából következik, hogy a felhasználók nagy része 18 év alatti lehetett a regisztráció idején, ami adatvédelmi és etikai szempontból is különös súlyt ad az incidensnek.
Intézményi e-mail címek és hivatalos kitettség
A kiszivárgott állományban több száz olyan e-mail cím szerepel, amely hivatalos, intézményi domainhez tartozik, köztük gov.hu végződésűek is. Ezek közül az oh.gov.hu – az Oktatási Hivatal saját levelezési címtartománya – különösen gyakori. A hivatalos e-mail címek jelenléte azt jelzi, hogy az Oktatási Hivatal és más állami szervek munkatársainak adatai is kikerülhettek, így az incidens nemcsak adatvédelmi, hanem intézményi bizalomvesztési kockázatot is hordoz.
A kormányzati címek jellemzően névformátum alapján képződnek (pl. vezeteknev.keresztnev@domain.hu), így a személyazonosítás sok esetben közvetlenül lehetséges. Ez nemcsak az adott személyeket, hanem az általuk képviselt intézményeket is célkeresztbe állíthatja.
A digitális infrastruktúra kritikája
A Tehetségkapu működésével kapcsolatban már korábban is felmerültek súlyos aggályok.
2022-ben a Telex számolt be róla, hogy az országos kompetenciamérés digitális tesztelése során a rendszer nem működött megfelelően, a belépés és a feladatok elérése sok diák számára ellehetetlenült.
Egy hónappal később hivatalosan is megerősítették, hogy a portált terheléses támadás érte.
A Jelen című lap kapcsolódó cikkében kiemelte a rendszer átláthatósági és technikai hiányosságait, valamint a digitális átállás előkészítetlenségét.
Ezek a korábbi események már jelezték, hogy a Tehetségkapu nem rendelkezik stabil technikai és bizalmi háttérrel, amely megalapozná a központi oktatási funkciók ellátását. Az adatszivárgás nem önálló jelenségként, hanem egy hosszabb ideje tapasztalható működési bizonytalanság tüneteként is értelmezhető.
Az érintettek kiszolgáltatottsága
Különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak azok a fiatal felhasználók, akik nem rendelkeznek elegendő digitális ismerettel vagy tudatossággal ahhoz, hogy biztonságosan navigáljanak az online térben. Bár a Tehetségkapu adatkezelési tájékoztatója tartalmazta azt az ajánlást, hogy a felhasználónév ne legyen beazonosítható, a kiszivárgott adatok alapján sokan mégis valódi nevüket vagy annak felismerhető változatát adták meg.
Ez nem feltétlenül az egyéni hibák számlájára írható. A tapasztalatok szerint az ilyen rendszerekben ritkán biztosított elegendő támogatás vagy edukáció ahhoz, hogy a felhasználók valóban megértsék, mit jelent a digitális önvédelem. A tudatosságnövelés így nem egyéni, hanem rendszerszintű felelősség.
Jogi és adatvédelmi következmények
Az adatszivárgásban kiszivárgott e-mail címek, teljes nevek és felhasználónevek olyan információk, amelyek – külön-külön vagy együttesen – alkalmasak lehetnek természetes személyek beazonosítására, így az eset a személyes adatok védelméről szóló uniós és hazai szabályozás hatálya alá tartozik.
A releváns jogszabályi keret
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR (General Data Protection Regulation) 2016/679/EU rendeletként 2018. május 25-én lépett hatályba, és közvetlenül alkalmazandó Magyarországon is. A GDPR 4. cikkelye szerint személyes adatnak minősül „minden olyan információ, amely alapján egy természetes személy közvetlenül vagy közvetett módon azonosítható”.
A GDPR 32. cikkelye előírja, hogy az adatkezelőknek és adatfeldolgozóknak kötelességük megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket alkalmazni az adatkezelés biztonságának garantálása érdekében.
A 33. cikkely kimondja, hogy ha az adatvédelmi incidens az érintettek jogait és szabadságait valószínűsíthetően veszélyezteti, akkor az adatvédelmi hatóságot 72 órán belül értesíteni kell.
Magyarországon a GDPR rendelkezéseit a 2011. évi CXII. törvény (Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, közismerten: Infotv.) egészíti ki, amely a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hatáskörét és eljárásrendjét szabályozza.
Az Oktatási Hivatal felelőssége
Az Oktatási Hivatal – mint a Tehetségkapu adatkezelője – köteles gondoskodni az adatok biztonságos kezeléséről. Az incidens bekövetkezése önmagában nem feltétlenül jár jogsértéssel, ugyanakkor ha bebizonyosodik, hogy a megfelelő biztonsági intézkedések elmaradtak, az adatkezelő felelőssé tehető.
Bár a GDPR elvileg lehetővé teszi bírság kiszabását akár 20 millió euróig, állami szervezetek esetében a gyakorlatban a nemzeti hatóság – jelen esetben a NAIH – inkább kötelezésekkel, figyelmeztetéssel vagy ajánlásokkal él. Az ilyen esetekben az adatvédelmi hatóság részéről vizsgálat indítható, amely során megállapítható a mulasztás vagy hiányosság mértéke és kötelező intézkedési terv előírására is sor kerülhet.
Kiskorú felhasználók védelme
A GDPR 8. cikkelye külön rendelkezik gyermekek adatainak védelméről. Digitális szolgáltatások igénybevételéhez 16 év alatti személyek esetében szülői vagy törvényes képviselő hozzájárulása szükséges – ezt Magyarországon is 16 éves korhatár mellett alkalmazzák. A Tehetségkapu célcsoportjába tartozó tanulók nagy része minden bizonnyal ebbe a korosztályba esik, ezért az adatkezelésük különösen érzékeny kérdés.
Az érintettek jogai és lehetőségei
Amennyiben a szivárgás következményeként valaki konkrét kárt szenved el (például visszaélnek az e-mail címével), jogában áll panaszt tenni a NAIH-nál, vagy akár kártérítési igényt is megfogalmazni az adatkezelő felé, ha a gondatlanság vagy hanyagság bizonyítható.
Kockázatok az érintettek számára
Bár a kiszivárgott adatok nem tartalmaztak jelszavakat, ez nem jelenti azt, hogy a nyilvánosságra került információk ne jelentenének veszélyt az érintettekre nézve. Az e-mail cím, a felhasználónév és a teljes név együttes előfordulása – különösen, ha ezek egyértelműen egy adott személyhez köthetők – megágyazhat számos célzott visszaélésnek. A veszélyek különösen azok számára jelentősek, akik nem rendelkeznek megfelelő digitális tudatossággal – például fiatal diákok vagy technikai védelemmel nem rendelkező felhasználók.
Adathalász és megtévesztő támadások
Az egyik leggyakoribb visszaélési forma az adathalászat (phishing). A támadók a nyilvánosságra került e-mail címekre olyan leveleket küldhetnek, amelyek látszólag hivatalos forrásból – például az Oktatási Hivatal nevében – érkeznek. Ezekben jelszófrissítésre, belépésre vagy személyes adatok megerősítésére szólítanak fel, de valójában a megtévesztést szolgálják.
A megszemélyesítés (spoofing) akkor lehet különösen hatásos, ha a támadó az áldozat nevét és e-mail címét is ismeri. A gov.hu-s e-mail címek különösen értékes célpontnak számítanak, mivel magasabb bizalmi szinttel bírnak – így az azokról érkező levelek nagyobb eséllyel kerülnek megnyitásra.
Profilépítés és identitásalapú visszaélések
A nyilvánosságra került adatok alapján online profilok építhetők, különösen ha az érintett máshol is ugyanazt az e-mail címet vagy felhasználónevet használja. Egy ilyen profil segítheti a támadót abban, hogy további információkat gyűjtsön – például közösségi médiából –, vagy hogy megtévesztő üzeneteket küldjön mások nevében.
A kombinált adatok (név, e-mail, intézmény) felhasználhatók megszemélyesítésre vagy célzott manipulációra – például egy tanuló nevében küldött kérésre egy tanár vagy iskolatitkár könnyen válaszolhat, ha nem gyanakszik.
Kéretlen levelek, spam és adataggregáció
A nyilvánosságra került e-mail címek automatizált listákba kerülhetnek és a későbbiekben spamküldők vagy csalók is felhasználhatják őket. Az is előfordulhat, hogy a címeket más szivárgásokkal összekapcsolják, például korábbi jelszószivárgásokkal – ezáltal összetettebb kiberkockázati profilok állíthatók össze.
Különösen sérülékeny csoportok
A kiszivárgott adatok alapján különösen veszélyeztetettnek tekinthetők:
Kiskorú felhasználók, akik gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen következményekkel járhat, ha egy nyilvánosan elérhető felületen valódi nevükkel, e-mail címükkel regisztrálnak.
Intézményi szereplők, akik hivatalos e-mail címmel szerepelnek a listában – őket intézményük nevében is meg lehet célozni.
Olyan felhasználók, akik a mindennapi levelezéshez is ugyanazt az e-mail címet használják, amely most nyilvánosságra került – ezáltal személyes és munkahelyi ügyeik is sérülhetnek.
Védekezési lehetőségek és ajánlások
Az adatszivárgás következményei nem feltétlenül azonnal jelentkeznek. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az érintettek – különösen a tanulók, pedagógusok és hivatalos szervezetekhez köthető felhasználók – tudatosan felkészüljenek az esetleges kockázatok mérséklésére, és hosszabb távon is figyelmet fordítsanak digitális biztonságukra.
Javaslatok felhasználók számára
E-mail fiók védelmének megerősítése
Ha a Tehetségkapuhoz használt e-mail cím továbbra is aktív, ajánlott a jelszó megváltoztatása, különösen akkor, ha ugyanazt más fiókokhoz is használják.
Kétlépcsős azonosítás (2FA) aktiválása erősen javasolt minden levelezőszolgáltatónál, amely ezt támogatja.
Biztonsági értesítések engedélyezése (pl. bejelentkezés új eszközről) szintén segítheti az időben történő észlelést.
Gyanús e-mailek felismerése
Ismeretlen feladóktól érkező, sürgető hangvételű vagy adatkéréseket tartalmazó e-mailek esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni.
Hivatalosnak tűnő megkeresések esetén érdemes a feladó címét ellenőrizni, és szükség esetén más csatornán megerősítést kérni.
Adatminimalizálás a jövőben
Ha lehetséges, érdemes külön e-mail címet létrehozni oktatási, közintézményi vagy más külső rendszerekhez való regisztrációhoz.
A felhasználónév megválasztásakor kerülendő a név vagy más azonosító adat használata.
Minél kevesebb adat kerül megadásra egy online szolgáltatás során, annál nehezebb visszaélni vele.
Korábbi szivárgások ellenőrzése
Nyilvános adatbázisok, mint a haveibeenpwned.com segítségével ellenőrizhető, hogy az adott e-mail cím más adatszivárgásban is szerepelt-e.
Ha a cím korábban kompromittálódott, a jelszavak azonnali cseréje szükséges.
Ajánlások adatgazdáknak, fejlesztőknek
Felhasználói adatok láthatóságának korlátozása
A regisztrációs felületen aktívan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a választott felhasználónév és e-mail cím ne legyen személyes.
Technikai validálás (pl. figyelmeztetés vagy tiltás teljes névre utaló mező esetén) bevezetése indokolt.
Adatok biztonságos tárolása és maszkolása
A személyes adatokat – különösen az e-mail címeket – titkosítva vagy maszkolva célszerű tárolni, ha azok nem szükségesek nyilvános megjelenítésre.
Az érzékeny adatokhoz való hozzáférést naplózni és korlátozni kell.
Incidensészlelés és monitoring
Nagy mennyiségű lekérdezés, adatletöltés vagy szokatlan felhasználói aktivitás észlelésére automatizált monitoringrendszert kell alkalmazni.
Egy adatszivárgást nemcsak megelőzni, de időben észlelni is kulcsfontosságú.
Adatminimalizálás elve
Csak azokat az adatokat érdemes bekérni és tárolni, amelyek az adott szolgáltatáshoz valóban szükségesek. A gyakorlatban ez az egyik leghatékonyabb kockázatcsökkentő eszköz.
Záró gondolatok
A Tehetségkapu rendszeréből történt adatszivárgás ismét rávilágított arra, milyen törékeny egy digitális infrastruktúra, ha nem párosul vele arányos adatvédelmi és biztonsági kultúra. A nyilvánosságra került több mint 50 ezer rekord nem csupán számadat: mögöttük fiatalok, pedagógusok, közalkalmazottak és hivatalnokok állnak, akiknek személyes adatai (többségében) önhibájukon kívül váltak elérhetővé és sebezhetővé.
Az incidens nyomán újra fel kellett tennie a kérdést a hazai oktatási rendszert üzemeltető szervezeteknek: valóban elegendőnek bizonyulnak-e azok az eszközök és szabályzatok, amelyekkel a felhasználók adatai védve vannak? És ha a technikai védelem nem volt megfelelő, megtörtént-e legalább a felhasználók megfelelő felkészítése arra, hogy tudatos döntéseket hozzanak saját adataik kezeléséről?
A tanulság világos: az adatokkal való felelősségteljes bánásmód nem csupán rendszerszintű feladat, hanem minden egyes érintettre kiterjedő közös kötelezettség. Az adatbiztonság nem válik valósággá pusztán azzal, hogy szabályokat hoznak – meg is kell tanítani, hogyan kell őket alkalmazni és aztán persze betartatni is szükséges azokat.
Az adatszivárgás áldozatai számára most az a legfontosabb, hogy ne hagyják, hogy még kiszolgáltatotabbá váljanak. Az adatok egyszer már kikerültek, de a jövőbeli károk mérsékelhetők – tudatossággal, elővigyázatossággal és megfelelő digitális higiéniával.
Az incidens ugyanakkor túlmutat a technikai és egyéni dimenzión: emlékeztet arra is, hogy egy digitális állam nem lehet erősebb annál a bizalomnál, amellyel polgárai a rendszereit használják. Ezt a bizalmat meg kell őrizni – és ha megingott, akkor helyre kell állítani. Nem adminisztratív eszközökkel, hanem átláthatósággal, felelősségvállalással és következetes cselekvéssel.
https://www.oktatas.hu/sajtoszoba/sajtoanyagok/adatszivargas_a_Tehetsegkapu_rendszerebol/