Table of Contents
Múlt pénteken, november 10-én a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet közzétette a Mesterséges Intelligencia és Újságírás Párizsi Chartáját, amely tíz pontból áll, és amelynek célja, hogy etikai keretet biztosítson az iparág számára a mesterséges intelligencia eszközeivel való munkavégzéshez, és meghatározza azokat az alapelveket, amelyek a hírek és a tájékoztatás minőségének védelmét szolgálják a mesterséges intelligencia korában.
A charta szövegező csoportját Maria Ressa fülöp-szigeteki (és amerikai) újságíró vezette, aki a Novaja Gazeta főszerkesztőjével, Dmitrij Muratovval megosztva kapta a 2021-es Nobel-békedíjat. A dokumentumot 16 jelentős újságírószervezet írta alá, köztük a Pulitzer Központ, a Globális Fórum a Médiafejlesztésért és az Európai Újságíró Központ. Lássuk a teljes szövegét!
PÁRIZSI CHARTA AZ MI-RŐL ÉS AZ ÚJSÁGÍRÁSRÓL
Párizs, 2023. november 10.
PREAMBULUM
Mi, a média és az újságírás közösségének képviselői, elismerjük a mesterséges intelligencia (MI) emberiségre gyakorolt átalakító hatásait. Pártoljuk a globális együttműködést annak biztosítása érdekében, hogy az MI tiszteletben tartsa az emberi jogokat, a békét és a demokráciát, és összhangban legyen közös törekvéseinkkel és értékeinkkel.
A hírek és a tájékoztatás története összefonódik a technológiai fejlődéssel. A mesterséges intelligencia az alapvető automatizálástól az analitikus és kreatív rendszerekig a technológiák egy új kategóriáját vezeti be, amely páratlan képességgel ruházza fel az emberi gondolkodást, tudást és kreativitást. Jelentős változást hoz az információgyűjtésben, az igazság feltárásában és a történetek elmondása terén. Mint ilyen, mélyrehatóan megváltoztatja az újságírás és a szerkesztői gyakorlat technikai, gazdasági és társadalmi feltételeit. A mesterséges intelligencia-rendszerek – kialakításuktól függően – rendelkeznek a lehetőséggel, hogy irányítástól és alkalmazástól függően forradalmasítsák a globális információs tájképet.
Ugyanakkor azonban egyúttal a következő veszélyeket is hordozzák:
–strukturális kihívást jelentenek az információhoz való jog számára. Az információhoz való jog a kutatás, a befogadás és a tájékozódás szabadságából fakad.
–és veszélyeztetik a megbízható információkhoz való hozzáférés szabadságát. Az ehhez való jog a nemzetközi jogi keretekben gyökerezik, beleértve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozatát és az Európai Unió Alapjogi Nyilatkozatát is. Ez a jogelv alátámasztja a véleménynyilvánítás és a szólás alapvető szabadságát.
Az újságírás és a média társadalmi szerepe – a társadalom és az egyének számára megbízható közvetítőként szolgálva – a demokrácia sarokköve, és mindenki számára erősíti az információhoz való hozzáférés jogát. A mesterséges intelligencia-rendszerek nagyban segíthetik a médiát és a médiaszolgáltatókat e szerepük betöltésében, de csak akkor, ha átláthatóan, tisztességesen és felelősségteljesen használják őket az újságírói etikát szigorúan tiszteletben tartó szerkesztőségi környezetben.
Ezen elvek megerősítésével fenntartjuk a tájékoztatáshoz való jogot, a független újságírás mellett szállunk síkra, és elkötelezzük magunkat a következők mellett a megbízható hírek és médiaszolgáltatók támogatása céljából a mesterséges intelligencia korában.
1. AZ ÚJSÁGÍRÓI ETIKA IRÁNYÍTSA A MÉDIA MEGJELENÉSÉT. HOGYAN HASZNÁLJÁK A TECHNOLÓGIÁT AZ ÚJSÁGÍRÓK ÉS A MÉDIUMOK?
A médiumok és újságírók olyan technológiákat használnak, amelyek növelik az elsődleges küldetésük teljesítéséhez szükséges képességüket. Céljuk mindenki minőségi, megbízható információhoz való jogának biztosítása.
E cél elérésére való törekvésnek és annak megvalósításának kell vezérelnie a médiában a technológiai eszközökkel kapcsolatos döntéseket. A mesterséges intelligencia-rendszerek használatának és fejlesztésének az újságírásban az újságírói etika alapvető értékeit kell tiszteletben tartania, beleértve a valósághűséget és pontosságot, a tisztességet és a pártatlanságot, a függetlenséget, a sértésektől való mentességet, a megkülönböztetésmentességet és az elszámoltathatóságot, valamint a magánélet és a források titkosságának tiszteletben tartását.
2. A MÉDIUMOK AZ EMBERI TEVÉKENYSÉGET HELYEZZÉK ELŐTÉRBE.
Az emberi döntéshozatalnak központi szerepet kell játszania mind a hosszú távú stratégiákban, mind a napi szerkesztői döntésekben. A mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek használatának az emberek által hozott tudatos és jól tájékozott döntésnek kell lennie. A szerkesztőségeknek világosan meg kell határozniuk a célokat, a hatásköröket és a felhasználási feltételeket minden egyes mesterséges intelligencia-rendszer esetében. Biztosítaniuk kell a telepített mesterséges intelligenciával kapcsolatos hatások alapos, átható és folyamatos felügyeletét, biztosítaniuk kell a használatuknak való szigorú megfelelést, a felhasználási kereteik szigorú betartását, és meg kell őrizniük azt a képességet, hogy bármikor deaktiválhassák őket.
3. AZ ÚJSÁGÍRÁSBAN HASZNÁLT MI-RENDSZEREKET ELŐZETESEN FÜGGETLEN ÉRTÉKELÉSNEK KELL ALÁVETNI.
A média és az újságírók által használt mesterséges intelligencia-rendszereket független, átfogó és alapos értékelésnek kell alávetni az újságírást támogató csoportok bevonásával. Ennek az értékelésnek határozottan bizonyítania kell, hogy az újságírók és rendszereik betartják az újságírói etika alapértékeit.
Ezeknek a rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk a magánéletet, a szellemi tulajdont és az adatvédelmi törvényeket. Egyértelmű elszámoltathatósági keretrendszert kell bevezetni a követelmények teljesítésének elmulasztása esetére. A rendszerek kiszámíthatóan kell működjenek és egyszerűen működtethetőek kell legyenek.
4. A MÉDIUMOK MINDIG ELSZÁMOLTATHATÓAK A
AZ ÁLTALUK KÖZZÉTETT TARTALOMÉRT.
A média orgánumai vállalják a szerkesztői felelősséget a mesterséges intelligencia alkalmazásáért az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás vagy az információk terjesztése során. Felelősek és elszámoltathatók minden egyes cikkért, tartalomért, amelyeket közzétesznek.
5. A MÉDIUMOK TARTSÁK FENN AZ ÁTLÁTHATÓSÁGOT
AZ MI-RENDSZEREK HASZNÁLATA SORÁN.
A mesterséges intelligencia minden olyan felhasználását, amely jelentős hatással van az újságírói tartalom előállítására vagy terjesztésére egyértelműen nyilvánosságra kell hozni és közölni kell mindazokkal, akik
a vonatkozó tartalomhoz hozzáférnek. A médiumoknak nyilvános feljegyzéseket kell vezetniük a mesterséges intelligenciáról, melyben feltüntetik azok célját, módszereit és felhasználásuk feltételeit.
6. A MÉDIUMOK BIZTOSÍTSÁK A TARTALOM EREDETÉT ÉS
NYOMON KÖVETHETŐSÉGÉT.
A médiumoknak lehetőség szerint a legkorszerűbb eszközöket kell használniuk, amelyek garantálják az információk eredetiségét és származását, megbízható adatokat szolgáltatva azok eredetéről és az esetleges későbbi változásokról. Minden olyan tartalmat, amely nem felel meg ezeknek a hitelességi előírásoknak potenciálisan félrevezetőnek kell tekinteni, és azt alapos ellenőrzésnek kell alávetni.
7. AZ ÚJSÁGÍRÁS VILÁGOS HATÁRVONALAT HÚZ A HITELES ÉS A SZINTETIKUS TARTALOM KÖZÖTT.
Az újságírók és a médiumok arra törekednek, hogy világos
és megbízható különbséget tegyenek az olyan tartalmak között, amelyek a valós világ fizikai megörökítéséből származnak (például fényképek, hang- és videofelvételek), illetve az olyan anyagok között, amelyeket vagy jelentősen megváltoztattak vagy teljesen a mesterséges intelligencia-rendszerek segítségével állítottak elő. Előnyben kell részesíteniük a hiteles kép- és hangfelvételek használatát, vagyis a tényleges események bemutatását.
A médiumoknak el kell kerülniük, hogy a nyilvánosságot félrevezessék a mesterséges intelligencia-technológiák alkalmazásával. Különösen tartózkodniuk kell a valós világot utánzó, mesterséges intelligenciával generált tartalmak létrehozásától vagy felhasználásától, felvételeket és videókat utánzó, vagy a valós eseményekben szereplő személyeket valósághűen megszemélyesítő, ám mesterséges utánzatoktól.
8. A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÁLTAL VEZÉRELT TARTALOM SZEMÉLYRE SZABÁSA AZ INFORMÁCIÓFORRÁSOK SOKSZÍNŰSÉGÉNEK ÉS INTEGRITÁSÁNAK MEGŐRZÉSE CÉLJÁBÓL
A médiumoknál az MI-rendszerek tervezését és használatát a tartalom automatikus személyre szabása és ajánlása esetében az újságírói etikának kell vezérelnie. Az ilyen rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk az információ integritását és elő kell mozdítaniuk a releváns tények és nézőpontok közös megértését. A rendszereknek ki kell emelniük a különböző nézőpontok sokféleségét és árnyaltságát, elősegítve a nyitottságot és a demokratikus párbeszédet. Az ilyen rendszerek használatának átláthatónak kell lennie, és a felhasználóknak lehetőségük kell legyen arra, hogy letiltsák a rendszereket a szerkesztői tartalomhoz való korlátlan hozzáférés biztosítása érdekében.
9. AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIUMOK ÉS AZ ÚJSÁGÍRÁST
TÁMOGATÓ CSOPORTOK VEGYENEK RÉSZT AZ MI IRÁNYÍTÁSÁBAN.
Az újságíróknak az információhoz való jog alapvető őrzőiként, a sajtóorgánumoknak és az újságírást támogató csoportoknak döntő szerepet kell vállalniuk a sajtóban működő MI-rendszerek irányításában. Be kell vonni őket minden globális vagy nemzetközi intézményi felügyeletbe, melynek célja a mesterséges intelligencia irányítása és szabályozása a sajtóban. Biztosítaniuk kell, hogy a mesterséges intelligencia irányítása tiszteletben tartsa a demokratikus értékeket, és hogy az emberek és kultúrák sokfélesége tükröződjön a mesterséges intelligencia fejlesztésében. A terület ismereteinek élvonalában kell maradniuk.
a mesterséges intelligencia témakörében. Elkötelezettek legyenek a lehetőségek és tények vizsgálata és az azokról való jelentéstétel mellett.
10. AZ ÚJSÁGÍRÁS FENNTARTJA ETIKAI ÉS GAZDASÁGI
ALAPELVEIT AZ MI-SZERVEZETEKKEL VALÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK SORÁN.
Az MI-rendszerek újságírói tartalmakhoz való hozzáférését olyan hivatalos megállapodásokkal kell szabályozni, amelyek biztosítják az újságírás fenntarthatóságát és hosszú távon a média és az újságírók közös érdekeit. Az MI-rendszerek tulajdonosainak jelezniük kell a forrásaikat, tiszteletben kell tartaniuk a szellemi tulajdonjogokat és méltányos kártérítést kell nyújtani a jogtulajdonosoknak. A kárigényt az újságíróknak a jogvédőkön keresztül kell továbbítaniuk. A mesterséges intelligencia-rendszerek tulajdonosai kötelesek továbbá átlátható és részletes nyilvántartást vezetni a rendszereik képzéséhez és működtetéséhez felhasznált újságírói tartalmakról. A jogtulajdonosok kötelesek a tartalmuk MI-rendszerek általi újrafelhasználását a tartalom integritásának tiszteletben tartásához kötni és tiszteletben tartani az újságírói etika alapelveit.
Közösen követeljük, hogy a mesterséges intelligencia-rendszereket úgy tervezzék meg és használatukat úgy alakítsák ki, hogy garantálják a kiváló szakmai minőséget és a megbízható, pluralista tájékoztatást.
Eddig az alapokmány, amelyet megküldtek az OpenAI-nak, a Metának, a Microsoftnak és más mesterséges intelligencia-eszközök gyártóinak is. Röviden annyit lehet róla elmondani, hogy a Párizsi Charta sajtótörténeti jelentőségű, de valódi súlyát akkor fogjuk érezni, ha esetleg a nagy cégek hallgatnak a szép szóra – és betartják.
