Table of Contents
Borúlátó írást közölt a minap „idegen ügynökké” nyilvánított Moscow Times az orosz mesterséges intelligencia-fejlesztés jövőjéről.* A jelek szerint sajnos az Oroszországi Föderáció reménytelenül lemaradt a világméretű versenyben.
„Aki a mesterséges intelligencia piacát vezeti, az fogja uralni a világot” – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a 2017-es orosz tanévet megnyitó beszédében. Hat évvel később, a felső vezetés intenzív figyelme és a szövetségi költségvetésből és az állami tulajdonú vállalatokból származó jelentős beruházások ellenére Oroszország továbbra is lemaradásban van ezen a területen, amit a nemzetközi elszigeteltség és a strukturális kihívások hátráltatnak.
A moszkvai katonai, politikai és üzleti vezetők már régóta megértették, hogy a hatalmi pozíciójuk biztosítása érdekében fontos az információs tér ellenőrzése. Miután a közösségi média által irányított „színes forradalmak” megrémítették Oroszországot, Moszkva megduplázta ezeket az erőfeszítéseit. A generatív mesterséges intelligencia természetéből fakadó kedvezőtlen fogadtatás és az ukrajnai háború okozta mély, saját magának okozott sebek miatt viszont Oroszország számára gyorsan bezárul a lehetőség, hogy átvegye a vezetést ezen a területen.
Oroszország vezetőit a közösségi média térnyerése váratlanul érte. A feltörekvő technológia feltételezett veszélyeire a chişinăui úgynevezett „Twitter-forradalom” hívta fel a figyelmet, amikor a részben az amerikai közösségi hálózatokon szervezett tiltakozások megakadályozták, hogy a moldovai kommunisták szenvedélyesen oroszbarát pártja 2009-ben megnyerje a választásokat.
Az ezt követő népi megmozdulások meggyőzték az orosz felső vezetés nagy részét, hogy a közösségi média „kívülről provokált és finanszírozott puccsokat” gerjesztett, Putyin szavaival élve. Moszkva szemében a Nyugat teljes körű információs háborút indított mindenki ellen, aki ellene szegült, amit olyan megmozdulások is bizonyítanak, mint a 2011-2012-es Bolotnaja téri tüntetések.
Alig egy évvel később a neurális hálózatok terén elért jelentős áttörések forradalmi változásokat idéztek elő a mesterséges intelligencia kutatásában. Amikor azonban az innováció kezdett felgyorsulni, Oroszország megszállta a Krímet és a Donbászt, elriasztva ezzel a nemzetközi együttműködőket. A Kreml nem csüggedt, és miután sokat beszéltek a mesterséges intelligencia fontosságáról a jövőben, 2019-ben nemzeti stratégiát adott ki, amelyben 66 milliárd rubel (1,02 milliárd dollár) szövetségi beruházást különített el konferenciák szponzorálására, kutatási hálózatok létrehozására és a meglévő hazai technológiai óriásokkal való partnerségre.
A három év alatt elért haladás nagy része azonban elillant, amikor Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát. Az NVIDIA, amely a fejlett feldolgozáshoz létfontosságú mikrochipeket gyárt, leállította termékeinek oroszországi értékesítését. A technológiai szakembergárda tömegesen menekült el az országból. A szankciók tovább korlátozták az orosz hozzáférést ahhoz a tőkéhez, amely az amerikai fejlődést táplálta ezen a területen. Novemberben, amikor az orosz mesterséges intelligencia szektor az invázió következményeitől szenvedett, az amerikai székhelyű OpenAI kiadta a ChatGPT–3-at.
Oroszország MI-stratégiája a védelemre, a gyártásra és a mezőgazdaságra összpontosított, amelyek mindegyike sokkal kevésbé alkalmas a generatív MI alkalmazására, mint a fogyasztóbarát iparágak. De egy olyan sokoldalú eszköz, mint a ChatGPT kiadása mégis sokkoló volt. Ha a közösségi média képes megdönteni akár kormányokat is, akkor milyen hatalommal bírhat egy kifinomult, az emberihez hasonló beszélgetésekre képes robot?
Oroszország gyorsan betiltotta a ChatGPT-t, kétségtelenül attól tartva, hogy az angol nyelvű médián képzett modellek ugyanúgy fogják értelmezni a világot, mint az angol nyelvű médián felnövő emberek. Ez a félelem megalapozott: a számítógépes modellek nem tudhatnak többet annál, mint amire betanították őket. Ha a képzésük tízszer több angol nyelvű adatot tartalmaz, mint orosz nyelvű – mint a ChatGPT esetében –, amikor egy témára vonatkozó választ generálnak, a modell sokkal valószínűbb, hogy olyan eredményeket fog produkálni, amelyek az angol nyelvű médiában megjelenő válaszokhoz hasonlítanak. A legkorszerűbb modellek nagyrészt a hatalmas adatmennyiségek révén jutnak előnyhöz, amelyeken betanítják őket, és az angolul beszélők több adatot termelnek, mint a világ többi része együttvéve. Ez alapvető problémát jelent az oroszok azon célja szempontjából, hogy az angol nyelvű befolyás ellen védekezzenek.
Bár az orosz a második vagy harmadik leggyakoribb nyelv az online adatokban, még mindig csak az összes adat 5%-át teszi ki. Az orosz nyelvű internet adatmennyiségén betanított modell és az egész internet mérete közötti különbség akkora, mint a ChatGPT–3 és a 2019-es legmodernebb modellek közötti különbség, amikor a nagy nyelvi modellek még a számítógépes nyelvészek számára is homályos furcsaságnak számítottak. Ez a szakadék csak szélesedni fog.
Ez azt jelenti, hogy Oroszország vezető modelljei – a YaChat a Yandex-től (a meglévő Alisa asszisztensébe beépítve), a GigaChat a Sberbank-tól és a Sistemma Bank SistemmaChat-ja – hátrányból indulnak. A GigaChat 18 milliárd paramétert – a szövegek közötti kapcsolatokat, amelyek funkciója az agyban lévő neurális kapcsolatokhoz hasonlít – használ, szemben a ChatGPT–4 becsült 1,76 billió és a ChatGPT–3 megerősített 175 milliárdos értékével.
Az orosz tech bloggerek, akik országuk saját fejlesztésű modelljeit a ChatGPT-vel hasonlítják össze, túlnyomórészt az amerikai versenytársat részesítik előnyben, bár a GigaChat a hosszabb orosz beszélgetésekben a jelek szerint felülmúlja a ChatGPT-t. Bár a lehetséges paraméterek száma kétségtelenül növekedni fog, ez egyre nagyobb számítási teljesítményt igényel: A ChatGPT–3-nak csak a képzéshez 285 000 processzormagra volt szüksége. A szankciók és a felfüggesztett műveletek miatt Oroszországban bénító hiány van hasonló chipekből, ami erősen korlátozza a rendelkezésre álló számítási teljesítményt.
A kormány drákói törvényekkel súlyosbította a problémát, amelyek célja az állam számára kedvezőtlen információk visszaszorítása. A legtöbb nagy nyelvi modell inkább valószínűségi, mint determinisztikus, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a bemenet nem feltétlenül ugyanazt az eredményt fogja produkálni. Ez azt jelenti, hogy mindent, amire politikailag érzékeny válasz adható, törölni kell.
Az Alice és a GigaChat nem csak az olyan ellentmondásos kérdésekre nem hajlandó válaszolni, mint például „Mi az oka a különleges katonai műveletnek?”, hanem még az olyan viszonylag egyszerű kérdésekre sem, mint például „Mit tesz Oroszország a mesterséges intelligencia kutatásának előmozdítása érdekében?”. A ChatGPT ezzel szemben nem ismer ilyen aggályokat. Szívesen adja meg a szokásos nyugati választ oroszul, ha oroszul kérdezik.
Az orosz MI-ágazat általános kilátásai borúsak. A Stanford rangsora a világ mesterséges intelligencia-fejlesztési központjairól az országot Norvégia alá és Dánia fölé helyezi, amely országok együttes lakossága kisebb, mint Moszkváé. Miután háborút indított, amivel elűzte az ország technológiai szakembereinek nagy részét, szankciókat vezetett be, ami a szükséges hardverek hiányához vezetett, és olyan törvényeket hozott, amelyek akadályoznak minden generatív MI-ajánlatot, Oroszország reménytelenül lemaradt a kritikus fontosságú technológia kifejlesztésének versenyében.
Az ukrajnai háború szinte minden elképzelhető módon visszaütött Oroszországra, a NATO-bővítés megindításától kezdve az ukrán nemzeti öntudat megerősítéséig. Ha Putyin valóban úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia jövőbeli urai az univerzum urai lesznek, akkor a háborúnak az lehet a legpusztítóbb következménye, hogy Oroszország számára bezárult a pillanatnyi lehetőség a felzárkózásra ezen a területen.
A Kreml urainak igazán eszébe juthatna az, amit az orosz aranyköpések nagymestere, Viktor Csernomirgyin (1992 és 1998 között az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke) mondott az 1995-ös költségvetésről:
„A legjobbat akartuk, mint mindig. Aztán úgy sikerült – mint mindig.”
Erre a helyzetre is érvényes a mondat. Az orosz MI jelenleg a világ legnagyobb törpéje.
*Putin Wants Russia to Win the Artificial Intelligence Race. Here’s Why it Won’t
