Table of Contents
Az utóbbi években sokkal több szó esett az orosz álhírgyárak tevékenységéről, mint a kínaiakéról, ami nem véletlen: orosz barátaink jóval aktívabbak voltak, és valljuk meg, fantáziadúsabbak is, azért azok, akik képesek azt állítani, hogy a denevér költöző madár és olyan baktériumokat terjeszt, amik kizárólag az oroszoknak ártanak, bírnak némi képzelőerővel.
Mindazonáltal ma választásokat tartanak Tajvanon, és a Politico szerint* Kína minden erejével igyekezett befolyásolni azokat. Hogy nem sok eredménnyel, az más kérdés, lapzártakor érkezett hírek szerint a DPP jelöltje, Lai Ching-te győzött, igaz, viszonylag szoros versenyben. De nem tanulság nélkül való, ha így utólag is megnézzük, milyen eszközöket vetett be Peking?
Kína a közösségi médiában hamisított közvélemény-kutatásokkal és szokatlan állításokkal igyekezett megerősíteni saját táborát a tajvani választásokon.
December 21-én a tajvani hatóságok letartóztattak egy Lin Hszien-jüan nevű online újságírót, aki a Fingermedia nevű szélsőséges orgánumnak dolgozott egy olyan felmérés miatt, amely – első ízben – azt mutatta, hogy a Peking-barát jelölt esélyes a január 13-i elnökválasztás megnyerésére.
A tajvani ügyészek a demokratikus sziget új beszivárgásellenes törvénye alapján – amely a kínai beavatkozás ellen hivatott fellépni – a gyanús közvélemény-kutatásra összpontosítottak, mondván, hogy Lin eredményeit a Kínai Kommunista Párt tisztviselői hamisították és szervezték meg a Tajvani-szoroson túli szárazföldön, Fujian tartományban. Az ügyészek szerint Lin „úgy tett, mintha több mint 300 állampolgárt kérdezett volna meg vagy vett volna mintát véleményükről” nyolc felmérési forduló során. Az úgynevezett telefonos interjúk – folytatták az ügyészek – „soha nem zajlottak le, így hamis népszerűségi felméréseket koholt”
Lin közvélemény-kutatása megdöbbenést váltott ki, mivel a Kínához közel álló Kuomintang (KMT) pártot képviselő Hou Yu-ih-t juttatta az élre, bár csak 1,22 százalékpontos különbséggel. Ez minden bizonnyal az a lendület, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök szeretne látni a szombati, igen szorosnak ígérkező szavazás előtt.
Peking eltökélt szándéka, hogy a választás útján megakadályozza a Demokratikus Progresszív Párt harmadik ciklusát, amely a tajvani szuverenitást és az Egyesült Államokkal, Európával, Japánnal és más demokratikus hatalmakkal való szorosabb kapcsolatokat szorgalmazza. A választást világszerte nagy figyelemmel kísérik, mert attól tartanak, hogy a végeredmény miatti feszültségek katonai feszültséget gerjeszthetnek Washington és Peking között a Dél-kínai-tengeren, amely középpontjában egy olyan sziget áll, ahol a világ legfejlettebb mikrochipjeinek több mint 90 százalékát gyártják.
A hamis közvélemény-kutatások csak egy részét képezik annak a teljes körű kínai offenzívának, amelynek célja a dezinformáció terjesztése propaganda és kémkedés útján. A kampány egyéb elemei közé tartoztak a közösségi médiában megjelent szokatlan állítások és egy jelölt letartóztatása, aki kínai kenőpénzeket fogadott el kriptopénzben.
A Kína-párti tábor által terjesztett fő üzenet az, hogy Lai Ching-te, a DPP jelöltje egy diktátorjelölt, aki háborút fog kirobbantani Tajvan függetlenségének vakmerő követésével.
A Facebookot elárasztották azok a vádak, hogy Washington és Tajpej szövetkezik a biofegyverek fejlesztése céljából. Az USA-ból érkező mérgezett sertéshúsról és országos tojáshiányról szóló álhírek is keringenek. Egy másik kedvenc hamis állítás szerint Lai alelnökjelöltje, Bi-khim Hsziao nem választható, mert amerikai állampolgár.
Mindezek célja, hogy egy olyan képet mutassanak az országról, mintha túlságosan is a gonosz Egyesült Államokhoz volna kötve, és azt sugallják, hogy a DPP-nek köszönhetően recesszió fenyeget. A Peking által támogatott botok rendszeresen Kína-barát propagandával árasztják el a DPP vezető jelöltjeinek közösségi média fiókjait.
„Kína dezinformáció útján tevékeny kognitív hadviselést folytat Tajvan ellen” – mondta a médiának Csen Csien-jen tajvani miniszterelnök, utalva arra, hogy Peking a gazdasági kényszer, a katonai hangoskodás és a nyílt hazugságok keverékét használja szomszédja megfélemlítésére. „A dezinformáció átvételét követően a helyi munkatársak segítenek az üzenetek terjesztésében és visszhangozásában, hogy destabilizálják a tajvani közhangulatot és társadalmat” – tette hozzá.
A deepfake-ek, valamint a mesterséges intelligencia által generált videók, képek és hangfelvételek használata szintén a karaktergyilkosságok eszközeként szerepelnek ebben a választási ciklusban.
Decemberben az „Eat Rice, No War” nevű YouTube-fiók egy deepfake videót tett közzé, amelyben a tajvani igazságügyi minisztérium szerint Lai-nak három szeretője van. A YouTube később eleget tett a kormány kérésének, hogy távolítsa el a videókat, és a pletyka nem vált kampánytémává.
Ezt követte egy hasonló kísérlet egy hangfájl hamisítására, amelyben Ko Wen-je, az újonnan alapított Tajvani Néppárt elnökjelöltje gúnyolódott Laion, amiért az Egyesült Államokba látogatott és „állásinterjút készített”. A tajvani hivatalos nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy ez valószínűleg hamisított felvétel volt, és Ko nem mondott ilyesmit.
Bár a küzdelem alapvetően a DPP és a KMT hagyományos erői között zajlik, Ko TPP-je fontos harmadik tényező, mivel a fiatal szavazók számára nagyon vonzónak bizonyul. A volt tajpeji polgármester egyenes stílusa és a történelmi kétpárti struktúra megtöréséről szóló narratívája sok támogatást szerzett neki egy olyan demográfiai csoportban, amely csalódott a politikai osztályban.
Ez azt jelenti, hogy a közösségi média egyre fontosabb tényező.
A pekingi központú ByteDance tulajdonában lévő TikTok népszerű alkalmazáson a DPP-vel kapcsolatos tartalmak többsége kritikus a párttal szemben – állítja Puma Shen, a párt egyik jelöltje, aki a Doublethink Lab nevű, a kínai online dezinformációt és információmanipulációt nyomon követő platform elnöke.
„Kína fontos szerepe az erősítő tevékenység, nem pedig maga a dezinformáció előállítása” – mondta Shen. „Amikor Kína észrevesz valamit, amit érdemes felerősíteni, akkor megteszi, és a kampány ereje meghaladja az ellenállási képességeinket.”
Ko-t ezzel szemben a TikTok-on széles körben ölelgethető, vicces középkorú férfiként ábrázolják, és ez az imázs segíthet neki, hogy a fiatalok szavazatait elvonja a DPP-től.
A kedden a „tajvani választások” keresőszó alatt a megtekintések és megosztások alapján a legnépszerűbb klipben egy előző napi Ko-tüntetés szerepelt. „Nyerjük vissza Tajvant” – áll a videó címében, amelyet több mint 420 600-an néztek meg. „Mindenki örömkönnyeket hullat, amikor a színpadon van” – folytatódik a felirat.
Lai keményebb utat kap, mint egy készülő autokrata. A TikTok szélsőségesebb tajvani felhasználói még a néhai kommunista diktátorhoz, Mao Ce-tunghoz is hasonlították. (A TikTok nem érhető el a szárazföldi Kínában, ahol a cenzúrázott megfelelőjét, a Douyint használják.)
A TikTok közölte, hogy a Doublethink Lab DPP-ellenes elfogultságra vonatkozó állítását nem tudja értékelni, amíg nem tanulmányozza az állítások alapjául szolgáló mérőszámokat.
Sofia Yan, aki a Numbers Protocol nevű, a dezinformáció elleni küzdelemre blokklánc-technológiát használó céget vezeti, egyetértett, és azt mondta, hogy Kína „megpróbál vitákat vagy zavart kelteni”. Cége jelenleg több tajvani médiummal működik együtt a választási tudósítások terén, hogy biztosítsa: a választás képeit úgy töltötték fel, hogy a hitelesség bizonyítékaként megváltoztathatatlan blokklánc-nyilvántartást hozzanak létre.
A propagandakampány nem korlátozódik a digitális világra, és a hagyományosabb kémkedés, valamint a kulcsfigurák behálózása is szerepet játszik – Kína állítólag mindkét ellenzéki párttal együttműködik, amelyek a DPP megbuktatására törekszenek.
A figyelem középpontjában nagyrészt a prominens személyek letartóztatásai állnak.
Szerdán a KMT volt törvényhozóját, Chang Hsien-yao-t tartóztatták le a beszivárgás elleni törvény megsértésének gyanúja miatt, és 1 millió NTD dollár (29 000 euró) óvadék ellenében helyezték csak szabadlábra.
Január elején a tajvani ügyészség őrizetbe vett egy parlamenti képviselőjelöltet azzal a gyanúval, hogy 1 millió NTD dollárt vett át kínai ügynököktől. Az ugyanezen törvény alapján őrizetbe vett Ma Chih-wei korábban kapcsolatban állt a TPP-vel. Ő is azon 190 személy között van, akik ellen Kínához fűződő kapcsolatai miatt folyik vizsgálat.
Ma, aki ragaszkodik ártatlanságához, az ügyészek szerint állítólag tavaly áprilisig többször utazott Kínába, nem sokkal azelőtt, hogy csatlakozott a TPP-hez, mint annak Taoyuan városi fiókjának szóvivője. Amikor megpróbált jelölést szerezni a TPP pártlistáján, a kínai kapcsolataira gyanakvók megvétózták a pályázatát. Ezt követően független jelöltként indult.
Ko, a TPP elnökjelöltje, aki megpróbált elhatárolódni a Ma körüli botránytól, „mellékszereplőnek” minősítette őt – annak ellenére, hogy korábban támogatta a jelöltségét. A DPP, Tajvan fő Peking-ellenes pártja azonban megkérdőjelezte ezt az álláspontot7Chen Shih-kai, Lai, a DPP elnökjelöltjének szóvivője a tajvani médiának adott kommentárjában pimaszul utalt arra, hogy talán nem ő az egyetlen - vagy a legjelentősebb – személyiség Kína fizetési listáján.
„Ha már egy mellékszereplő is egymillió tajvani dollár értékű kriptovalutát tett zsebre Kína választási beavatkozásának jutalmaként, akkor mennyit ér egy főszereplő?”
Nos, akár egymillió tajvani dollárt, akár egy lyukas rézfent, minden pénzt, amit erre a kampányra költött Peking, kidobtak az ablakon. A pillanatnyi eredmények szerint 97 százalékos feldolgozottság mellett a DPP jelöltje 40,21 százalékon állt, a KMT-s Hu 33,4 százalékon, míg Ko 26,4 százalékon.
Ritka eset, hogy így alakul, de Pekingben ezt elszámították.
Úgy látszik, a dezinformáció mégsem választási csodafegyver.
*https://www.politico.eu/article/china-bombards-taiwan-with-fake-news-ahead-of-election/
