Table of Contents
Lapunk épp a minap foglalkozott Elon Musk egy antiszemita jellegű megnyilvánulásával és annak következményeievel. Adja magát a kérdés tehát: mennyire súlyos az online antiszemitizmus? Egyre nehezebb megmondani. A közösségi médiát tanulmányozó emberek szerint az Izrael és a Hamász közötti konfliktus rávilágított arra, hogy a platformok részéről nagyobb adatátláthatóságra van szükség. Ennek járt utána a The New York Times*.
Ahogy az Izrael és a Hamász közötti háború elárasztotta a közösségi médiát erőszakos tartalmakkal, hamis információkkal és a vélemények határtalannak tűnő áradatával, a törvényhozók és a felhasználók azzal vádolták az olyan platformokat, mint a TikTok és a Facebook, hogy elfogult posztokat támogatnak.
A technológiai óriások tagadták a vádakat. A TikTok, amelyet a palesztinbarát tartalmak kiemelésével vádoltak, a hashtag-adatok „megalapozatlan elemzését” okolta. Néhány Instagram- és Facebook-felhasználó petíciót terjesztett, amelyben a platformok anyavállalatát, a Metát vádolták a palesztinbarát posztok cenzúrázásával, amit azonban a Meta egy technikai hibának tulajdonított.
Antiszemita tartalmak özönlöttek az X-re, a korábban Twitter néven ismert platformra, amelyet a milliárdos Elon Musk üzemeltet. Az X vezérigazgatója, Linda Yaccarino egy csütörtöki bejegyzésében az antiszemitizmusról azt mondta, hogy „ennek sehol a világon nincs helye”. (Erről a cég tulajdonosának, Elon Musknak mintha más lenne a véleménye).
Azt azonban, hogy hol az igazság, az akadémiai kutatók és az érdekvédelmi csoportok szerint egyaránt nehéz kideríteni. Elmondásuk szerint az Izrael-Hamász háborúval kapcsolatos tartalmakkal kapcsolatos viták rávilágítottak azokra az akadályokra, amelyek megnehezítik a nagy online szolgáltatásokban megjelenő tartalmak független elemzését. Ahelyett, hogy módszeres tanulmányokat tudnának készíteni az online diskurzusról, annak terjedelmét és hatásait hatástalan és hiányos módszerekkel kell megragadniuk.
A homályosság lehetővé teszi, hogy az emberek kétes állításokat tegyenek közzé arról, hogy mi a domináns vagy népszerű az interneten, a platformok pedig hasonlóan gyenge vagy torz bizonyítékokkal tudnak csak visszavágni, ami minden oldalról korlátozza az elszámoltathatóságot – mondták a kutatók.
„Kétségbeesetten szükségünk van szigorú, megalapozott kutatásokra arról, hogy a platformok milyen tényleges hatást gyakorolnak a társadalomra, és ezt nem tudjuk megtenni, ha nem férünk hozzá az adatokhoz” – mondta Megan A. Brown, a Michigani Egyetem doktorandusza, aki az online információs ökoszisztémát kutatja.
Az uszító tartalmak – és az ellenük való fellépés – a héten is a közösségi médiaplatformok központi témája volt. Több mint egy tucat zsidó TikTok-alkotó és híresség, köztük Sacha Baron Cohen és Debra Messing színészek egy zártkörű megbeszélésen szembesítették a TikTok vezetőit és alkalmazottait azzal, hogy a platform hogyan kezeli az antiszemitizmust és a zaklatást. Miután Elon Musk támogatott egy antiszemita posztot az X-en, belső üzenetekből kiderült, hogy az IBM 1 millió dollárnyi tervezett reklámkiadást törölt.
A kutatók megpróbálták megérteni az Oszama bin Laden egy évtizedes levele iránti megnövekedett érdeklődést is. Az úgynevezett „levél Amerikának” az Egyesült Államokat és Izrael támogatását bírálta, antiszemita frázisokat ismételgetett, és elítélte a palesztin házak lerombolását.
A Stratégiai Párbeszéd Intézet kutatói a keddtől csütörtökig tartó nyilvános közösségi média-bejegyzések áttekintése után arra a következtetésre jutottak, hogy a levélre való hivatkozások több mint 1800 százalékkal megugrottak az X-en. 41 „Levél Amerikának” videót találtak, amelyek több mint 6,9 millió megtekintéssel rendelkeznek a TikTok-on.
A kutatók, Isabelle Frances-Wright és Moustafa Ayad egy interjúban elmondták, hogy sokkal kifinomultabb elemzést akartak végezni. Ehelyett kézzel kellett lefuttatniuk a kereséseket az alapvető kifejezések alapján, és nem tudták elemezni a levél elterjedését régiók vagy nyelvek szerint.
„A tartalom nagy része, különösen a videótartalom, nincs megjelölve olyan típusú szöveggel, amelyet kézzel kereshetünk, így bármit is találunk, az valójában csak a jéghegy csúcsa” – mondta Frances-Wright asszony.
Jamie Favazza, a TikTok szóvivője elmondta, hogy a vállalat támogatja a független kutatásokat, és több mint 130 tudományos kutatócsoportnak biztosított hozzáférést az oldal elemzéséhez. „Szorgalmasan dolgozunk azon, hogy hamarosan kiterjesszük a jogosultságot az amerikai civil kutatókra is” – mondta.
A Meta nem kívánt nyilatkozni. Az X nem is válaszolt a megkeresésre.
Az elkötelezettségre, a forgalomra és más mérőszámokra vonatkozó háttéradatokat általában egy platform alkalmazásprogramozási interfészén, vagy A.P.I.-n keresztül nyerik ki. A nagy technológiai cégek már régóta kínálnak bizonyos fokú hozzáférést, de a kutatók szerint ez mostanában egyre szűkülni látszik.
Idén, amikor Elon Musk utakat keresett az X jövedelmezővé tételére, a vállalat több ezer dollárt kezdett el felszámítani az A.P.I.-hez való havi hozzáférésért, és ezzel sok kutatót gyakorlatilag kizárt. A Meta támogatását a CrowdTangle adatelemző eszközzel szemben a vállalat hírnevének romlásával kapcsolatos belső aggodalmak miatt csökkentették.
Napjainkban a kutatók azt mondták, hogy az általuk tanulmányozható adatokat gyakran az határozza meg, hogy a platformok mit akarnak kiadni – „kutatási engedéllyel”, magyarázták néhányan –, és amit kapnak, az is gyakran megbízhatatlan és a relevancia időpontjánál jóval későbbi.
„Az adatokkal mindig azt a képet festheted magadról, amit szeretnél – ha te vagy az egyetlen, aki hozzáfér az adatokhoz” – mondta Sukrit Venkatagiri, a Swarthmore College informatika professzor-asszisztense és félretájékoztatási szakértője. „Ha nincs rálátásunk arra, hogy mi történik ezeken a több milliárd felhasználóval rendelkező tereken, az egy kicsit ijesztő”.
A TikTok a közelmúltban a vihar középpontjába került, részben azért, mert a ByteDance kínai vállalat tulajdonosa, és egyes kritikusok szerint a pekingi kormányhoz való igazodás érdekében palesztinbarát tartalmakat népszerűsít. A TikTokot azzal vádolták, hogy erős algoritmikus adatfolyamán keresztül felerősíti a palesztinbarát videókat, és nem foglalkozik az antiszemita tartalmakkal.
A TikTok több nyilatkozatot is kiadott, amelyben visszautasította az elfogultság vádját, és rámutatott a felmérésekre, amelyek szerint az amerikai fiatalok már a vállalat létezése előtt is támogatták a palesztin ügyet. A vállalat megpróbált lyukat ütni a népszerű hashtagekről szóló adatokon is, amelyek a kritikusok szerint a szolgáltatás palesztinbarát hajlamát mutatták.
Ezen a héten a TikTok azt mondta, hogy a #standwithIsrael hashtagnek kevesebb videója volt, mint a #FreePalestine-nak, de "68 százalékkal több megtekintés jutott egy videóra az Egyesült Államokban, ami azt jelenti, hogy több ember látja a tartalmat". Rámutatott az Instagram és a Facebook nyilvános adataira is, amelyek több millió #FreePalestine posztot mutattak, és kevesebb mint 300 000 #standwithisrael posztot.
A Venkatagirihez hasonló kutatók szerint az ilyen adatokból hiányzik a kontextus: „A teljes információs környezetet kell vizsgálni, az adott hashtag minden egyes változatát, hogy egy adott témát támogatva vagy ellene használják-e, milyen más szöveget használnak, ha csak egy tweetben vagy videóban, kommentekben, linkekben” – mondta. „Sokkal több mindenre kell gondolni azon túl is, hogy ezt az egyszeri elemzést nézzük”.
A technológiai óriáscégek azt mondták, hogy igyekeznek egyensúlyt teremteni a kutatók érdekei és a felhasználók személyiségi jogai között, ugyanakkor biztosítják, hogy az adatokat ne használják fel kereskedelmi célokra.
„Nem arról van szó, hogy nem kellene védőkorlátokat elhelyezni a kutatás körül, de amikor ezeket a korlátokat maguk a vállalatok helyezik el, az kihívásokat jelent azzal kapcsolatban, hogy milyen kutatások készülnek és kik végzik azokat” – mondta Brown asszony.
A Rágalmazásellenes Liga már több mint egy éve tárgyal a TikTok-kal arról, hogy érdekvédelmi csoportok hozzáférjenek az A.P.I.-hez, de a háború kihangsúlyozta ennek sürgősségét – mondta Yaël Eisenstat, a zsidó érdekvédelmi szervezet egyik alelnöke.
Szerinte „végtelenségig nehéz” függetlenül meghatározni, hogy a TikTok Izraelnek vagy a palesztinoknak kedvező tartalmakat népszerűsít-e, vagy elemezni az antiszemita tartalmak kezelését.
Az idei évtől kezdve az Egyesült Államok és Európa nonprofit egyetemeinek tudományos kutatói meghatározott kutatási tervvel ingyenes hozzáférést kérhetnek a TikTok kutatási A.P.I.-jéhez, amelyhez egy két-háromhetes jóváhagyási folyamaton kell átesniük. (A jóváhagyási folyamatok közösek a platformokon.) A vállalat közölte, hogy már érkeztek javaslatok az Izrael-Hamász háborúval kapcsolatos tartalmak tanulmányozására.
A digitális szolgáltatásokról szóló törvény, az Európai Unió új jogszabálya mostantól megköveteli a nagy online platformoktól, hogy valós idejű adatokat szolgáltassanak a közösségi média kockázatait vizsgáló kutatóknak, és arra ösztönözte az olyan vállalatokat, mint a Meta és a YouTube, hogy új eszközöket kínáljanak erre a célra. Az Egyesült Államokban hasonló követelményeket javasolnak a Platform Accountability and Transparency Act (platformok elszámoltathatóságáról és átláthatóságáról szóló törvény) keretében.
A Meta, amely a hibás adatokkal kapcsolatos kritikákkal szembesült, és 2021-ben a New York-i Egyetem kutatócsoportjával folytatott vitát, frissítette a kutatók azon képességét, hogy a tartalmi archívumával dolgozzanak (a vállalat idén nyáron megjegyezte, hogy a könyvtárának lekérdezése „ellenőrzött hozzáférésű környezetben” történik, amely nem teszi lehetővé a kutatók számára az adatok letöltését). A YouTube, a Mozilla Alapítványhoz hasonló csoportok évek óta tartó nyomása után, szintén nyit a független kutatások felé.
Susan Benesch, aki a Dangerous Speech Project nevű kutatócsoportot vezeti, reméli, hogy tanulmányozni tudja a gázai konfliktusból származó tartalmakat, de egyelőre leginkább a bizalom és biztonság
terén a közösségi médiaplatformokon dolgozó ismerősei anekdotikus bizonyítékaira támaszkodik.
Tudja, hogy a cégek a nyilvános kritika elkerülése reményében nem ösztönzik őket arra, hogy adatokat adjanak ki a kutatóknak. Az átláthatóság azonban „hatalmas lehetőség” lehetne a társadalom számára - mondta.
„Egy olyan aranybánya van elrejtve az adatbázisokban a felbecsülhetetlen értékű információk mindenféle erejének értékéről, amelyről az emberiség történelme során eddig még csak nem is álmodhattak a kutatók” – mondta Benesch asszony. „A platformok még mindig nem adják ide nekünk, de most már legalább tudjuk, hogy ott van.”
Nos, egy dolog biztos. Ha megismerné a világ a platformok valódi adatait, lehet, hogy mindenki nagyon meglepődne – és talán ezek elemzése vezethetne egy lakhatóbb, élhetőbb társadalom megteremtéséhez.
*How Bad Is Antisemitism Online? It’s Increasingly Hard to Know.
Nem is véletlen, hogy titkolják ezeket az információkat.
