A legnagyobb hiba, amit nyugati ember ázsiai ügyekkel kapcsolatban elkövethet az, hogy leegyszerűsíti őket és az euroatlanti világban keres hozzájuk hasonló folyamatokat. Garantált, hogy az ilyen alapon hozott döntés téves lesz: nem állíthatjuk, hogy ez két különböző világ lenne, de azt igen, hogy Keleten egyszerűen nem működik a nyugati, „kategorizáló” logika.
Épp ezért tűnik kissé reménytelennek az erőfeszítés, ahogy Moszkvától Londonig próbálkoznak a politológusok Kaszim-Dzsomart Tokajev elnök szeptember elsején tartott éves elnöki beszédének megfejtésével. Abból talán, de csak talán maximum Pekingben értenek valamit, de ez sem biztos: Kazahsztán változások előtt áll ugyan, de ezeknek a következményeit roppant nehéz értelmezni. Mi is volt abban a beszédben?
