Szele Tamás: Délorosz sötétség
Oroszország déli régiói és a megszállt ukrán területek lakói nagymértékű áramkimaradásokkal szembesültek, ami spontán tüntetésekhez vezetett.
Oroszország déli régiói és a megszállt ukrán területek lakói nagymértékű áramkimaradásokkal szembesültek, ami spontán tüntetésekhez vezetett.
Fénykard miért nincs még? Az lenne az igazi gyalogsági fegyver. És még a mai lőfegyverek ellen sem érne semmit.
Amíg a védekezés – a jelenlegi módszerekkel – sokkal drágább, mint a támadás, érdemes volna a légvédelmi doktrínát megfordítani az ukrán példa szerint.
Nem gondoltuk volna ötven éve, hogy ide jutunk. De az is igaz: más területekről sem gondoltuk volna, hogy mi lesz a sorsuk.
A negyedik ipari forradalom során a gyárak digitális megoldásokkal automatizálják, optimalizálják folyamataikat. Ezzel támadási felületüket is növelik. A hálózatra kapcsolt gyártási környezet védelme azonban ma még elmarad a kiberfenyegetéseknek régóta kitett informatikai rendszerek biztonságától.
Az orosz-ukrán háború egyik „negatív szenzációja” energetikai szempontból egyértelműen az volt, ahogy az oroszok az elfoglalt és a támadás alatt álló területek energetikai infrastruktúráját kezelték. Egyrészt a relatív kis költséggel végrehajtott, ám az energiaellátás szempontjából annál fájdalmasabb eredménnyel járó dróntámadások paradigmaváltásra kényszeríthetik a világot az energiaellátás infrastrukturális megoldásaiban az előállítástól
Ma 20 éve, 2003. április 11-re virradó éjszaka, a Paksi Atomerőműben súlyos esemény történt: az üzemanyagkazetták tisztítására szolgáló berendezés felnyitásakor több üzemanyagkazetta súlyosan sérült. Ez jelentős sugárterhelést is okozott. A történtek mindmáig hasznosítható tanulságokkal szolgálnak.
A Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) az orosz-ukrán háború kitörése óta a nemzetközi szintű figyelem központjában áll. A létesítmény és szűkebb környezete elleni felsorolhatatlanul sok incidens, fegyveres támadás, a katonai megszállással együtt járó minden elképzelhető nehézség veszélyezteti az erőmű biztonságos üzemeltetését. (Ezekről beszámoltunk a „Hogyan lopjunk villamosenergia rendszert” című sorozatunkban is, például
Intezer researchers uncovered a cyberespionage campaign targeting the Chinese nuclear energy sector, they linked it to the Bitter APT group. The Bitter APT group is a South Asian cyberespionage group active since at least 2021. The group focuses on energy and government sectors, in the past, the group targeted organizations
Cikksorozatunk az atomenergia békés célú felhasználását mutatja be a radioaktivitás felfedezésétől indulva az elterjedtebb erőművi reaktortípusok különböző generációinak jellemzőin keresztül a ma ismert fejlesztési irányokig, amelyek a jövő atomerőműveinek műszaki megoldásait jelenthetik.
A közművek emberek millióinak adnak létfontosságú szolgáltatásokat, de egyre összetettebbé váló és digitálisan átalakuló energetikai infrastruktúrájukban a kiberbiztonsági kockázatok is mind nagyobbak. Ha az energiaszektor szereplői eddig vártak volna kibervédelmük megerősítésével, akkor erre sürgeti őket immár a szigorodó uniós szabályozás is. (Vendégszerzőnk, Flóra Zsolt, a Siemens Zrt. digitális üzletfejlesztési menedzsere)
Cikksorozatunk az atomenergia békés célú felhasználását mutatja be a radioaktivitás felfedezésétől indulva az elterjedtebb erőművi reaktortípusok különböző generációinak jellemzőin keresztül a ma ismert fejlesztési irányokig, amelyek a jövő atomerőműveinek műszaki megoldásait jelenthetik.
A villamosenergia-rendszer egyensúlya hirtelen és jelentős erőművi forráshiány esetén a fogyasztók lekapcsolásával állítható helyre. De lehet-e villamosenergia-piaci termék a lekapcsolás? A német kísérlet vegyes eredményeket hozott. Az érintettek nem a kivételekben látják az előrelépés lehetőségét.
A Leopoldina, a Német Nemzeti Tudományos Akadémia vitairatában hat pontban tesz javaslatot az energetikai és klímavédelmi problémák kezelésére. Fontos hangsúlyok szerepelnek benne, de hiányérzet is marad utána. A német kormány pedig mintha tudomást sem venne róla.
Jelenleg vitathatatlanul a nukleáris alapú energiatermelésnek legkisebb a szén-dioxid kibocsátása. Időjárástól független energiaforrás, amelynek a fajlagos energiatermelő képességéhez mérten elenyészően kis térfogatú üzemanyaga is sok felhasználási lehetőséget biztosít. Nem csoda hát, hogy polgári energiaellátáson túl előszeretettel alkalmazták azokon a helyeken is, ahol hosszú idejű utántöltésmentes üzemeltetésre volt szükség. Ilyen tipikus