Szele Tamás: Szivárgás vagy dezinformáció?
Az világos, hogy dezinformációs manővert látunk, de ki végzi? Az oroszok? Az ukránok? Az amerikaiak?
Az világos, hogy dezinformációs manővert látunk, de ki végzi? Az oroszok? Az ukránok? Az amerikaiak?
Világos, hogy manipulációval állunk szemben. Azt kéne most már tudni, hogy kiktől származik.
Ez a mostani dokumentum-szivárgás bizony nem egyéb, mint grandiózus csalás. Most már csak az a kérdés, ki kezdte el vele bolondítani a világot és miért?
Ha a sikertelenséget sikernek tekintik majd, nagyon érdekes dolgok várhatóak, de ebben az esetben bizony a felhasználókban lesz a hiba, nem máshol.
A kínaiak szokás szerint drágán adnák a tudásukat, az oroszok szintén szokás szerint ingyen akarnak megkapni mindent, szóval az együttműködés nagyjából kudarcra van ítélve.
„A szerencsés embert bedobod a tengerbe és hallal a szájában úszik ki.” Ha meg nem hallal, akkor mással.
Hát, ahogy ez kinéz, Sztálint is hiába próbálják feltámasztani.
Egy dolog bizonyos: nem baleset volt. Azért ilyen balesetek nincsenek.
Ahol üldözik a tudást, talárban jár az ostobaság, aranyláncot visel a babona, és doktornak szólíttatják magukat.
A Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) az orosz-ukrán háború kitörése óta a nemzetközi szintű figyelem központjában áll. A létesítmény és szűkebb környezete elleni felsorolhatatlanul sok incidens, fegyveres támadás, a katonai megszállással együtt járó minden elképzelhető nehézség veszélyezteti az erőmű biztonságos üzemeltetését. (Ezekről beszámoltunk a „Hogyan lopjunk villamosenergia rendszert” című sorozatunkban is, például
Mindenesetre igen gyorsan váltották fel az emberi troll-seregeket a robothadak, voltaképpen már kilenc éve nem lenne szükség emberi beavatkozásra a politikai trollkodásban.
Nos, Kína rövidesen birtokában lehet Oroszország minden, eddig féltve őrzött állam- és banktitkának – ami nyilvánvalóan bebetonozza Moszkva függőségét Pekingtől, már nem is évtizedekre, de talán még tovább.
Cikksorozatunk az atomenergia békés célú felhasználását mutatja be a radioaktivitás felfedezésétől indulva az elterjedtebb erőművi reaktortípusok különböző generációinak jellemzőin keresztül a ma ismert fejlesztési irányokig, amelyek a jövő atomerőműveinek műszaki megoldásait jelenthetik.
Így nem lett Kosztyilev hadiszállító, ezért kell megmaradjon hírhamisítónak.
Mi van, ha ezt a sok kis tüzet világszerte ugyanaz a keleti szél szítja, mely egyenesen a Kremlből fúj? Nem állítás ez, csak kérdés. De annak elég figyelemreméltó.
A közművek emberek millióinak adnak létfontosságú szolgáltatásokat, de egyre összetettebbé váló és digitálisan átalakuló energetikai infrastruktúrájukban a kiberbiztonsági kockázatok is mind nagyobbak. Ha az energiaszektor szereplői eddig vártak volna kibervédelmük megerősítésével, akkor erre sürgeti őket immár a szigorodó uniós szabályozás is. (Vendégszerzőnk, Flóra Zsolt, a Siemens Zrt. digitális üzletfejlesztési menedzsere)